Micro FourThirds
Ha nem számítjuk az Epson és a Leica távmérős, digitális modelljeit, akkor kétségkívül a Micro FourThirds (röviden MFT, magyarosan Mikro Négyharmad) rendszeré az elsőbbség. A digitális tükörreflexes gépeknél korábban elterjedt FourThirdsből leszármazott rendszer, ugyanazt a szenzorméretet használja, de jelentősen lecsökkentett érzékelő-objektív távolsággal, melynek révén sokkal kisebb gépvázak és objektívek készülhetnek.
2008 augusztusi bejelentése után röviddel jelent meg első modellje – egyben a világ első valódi MILC gépe – a Panasonic Lumix DMC-G1, amit a következő év nyarán követett a másik nagy fényképezőgép gyártó, az Olympus modellje. Az MFT kínálatot azóta e két cég gépei határozzák meg, mely az elmúlt évek alatt máig (2013. április) körülbelül két tucat kiadott típust jelent.
Elsőségének és népszerűségének köszönhetően különböző kiegészítőkből (objektívek, vakuk, átalakítók) is itt találjuk a legnagyobb és legszínesebb választékot. A fontosabb külső gyártókat is beleszámítva több mint 50-féle MFT objektív kapható.
A két nagy gyártón kívül további nyolc cég tagja a Micro FourThirds tömörülésnek, melyek között olyan optikai vállalkozásokat is találunk, mint a Carl Zeiss, Tamron, Sigma, Schneider és Cosina (Voightlander).
Az MFT fényképezőgépek a kezdetek óta a kontraszt-alapú automatikus élességállítást használtak, az első fázis-különbség alapú AF rendszert is kínáló mikro NégyHarmados fényképezőgép a 2013 augusztusának végén bejelentette Olympus OM-D E-M1. E gép azonban elsősorban a korábbi NégyHarmados objektívek gyorsabb élességállítása miatt kapta meg ezt a lehetőséget, MFT objektívekkel marad a jól bevált kontraszt alapú megoldásnál.
A stabilizátor terén már komolyabb eltéréseket tapasztalhatunk a két vezető gyártó termékei között, ugyanis a Panasonic bizonyos objektívjeibe épített optikai stabilizátort, míg az Olympus minden esetben a vázba épített, szenzor-elmozdításon alapulót használ.
Érdekesség még, hogy az első UltraHD videófelvételt kínáló MILC fényképezőgép is a Micro FourThirds rendszerben jelent meg, méghozzá a Panasonic Lumix széria DMC-GH4-es modelljeként. A 2014 elején debütált gép Wi-Fi-t és 2,36 millió képpontos OLED keresőt is kínált.
A sokáig csak 16 Mpixeles szenzort kínáló rendszer 2015 júliusában kapta meg első 20 Mpixeles szenzorral szerelt modelljét, a kis méretű, 2,36 millió képpontos EVF-fel és 3″-os kihajtható LCD-vel is rendelkező Panasonic DMC-GC8 személyében, amely UltraHD videókat is képes menteni.
2018-ban a Panasonic bemutatta a csupán 10 Mpixeles szenzorral szerelt videóguru gépet, a cinamatográfusoknak ajánlott DC-GH5S modellt, amely alacsony képzajával felveszi a versenyt a full-frame szenzoros gépekkel is.
Szenzorméret: 17,3 x 13 mm
Szenzor oldalarány: 4:3
Jellemző (max.) képméret: 12-16 megapixel
Objektívszorzó: 2×
Érzékelő-objektív távolság: 20 mm
Autofókusz rendszer: kontraszt alapú
Stabilizátor: objektívbe épített (Panasonic), gépvázba épített (Olympus)
Termékkategóriák típusjelzései:
Hobbi (belépő) szint: GF, GM (Panasonic), E-PM (Olympus)
Amatőr szint: G (Panasonic), E-PL (Olympus)
Haladó („profi”) szint: GX, GH (Panasonic), E-P, E-M (Olympus)
Az aktuális modellkínálat érdekel.
A jelenlegi objektívkínálat érdekel.
Megnézem a MILC gépek tesztjeit a Pixinfón
A MILC használók gépükről alkotott véleménye érdekel.