5 ok, amiért érdemes DSLR helyett MILC-et venni

1. Méret és tömeg

Az, hogy a kis méretet előnyként vagy hátrányként értelmezzük, elég szubjektív dolog, de a MILC fényképezőgépek nagy átlagának kétségtelenül a tükörreflexes (DSLR) gépeknél kisebb méret a legfőbb erőssége.

A nagy többség jobbára a fejlettebb képességű kompaktok (bridge, ultrazoom) méretével rendelkezik, mely amatőr és hobbi fotózásnál komoly előnyt jelenthet. A MILC gépek ebből adódó „diszkrét” megjelenése sok profi számára is vonzó lehet, főleg olyan területeken (riport, esszé), ahol nem feltétlenül előny a hivalkodóan nagy fényképezőgép és objektív.

dslr-milc1

Mindez persze csak nagy általánosságban igaz, hiszen a MILC gépek mérete az apró zsebkompaktoktól (pl. Pentax Q), a középkategóriás DSLR-ekig (Panasonic DMC-GH3) terjedhet. Az össz felszerelést és súlyt tekintve azonban biztosak lehetünk benne, hogy helytakarékosabb és kényelmesebben hordozható lesz egy kompakt rendszer kiegészítőiből összeállított fotós felszerelés.

2. Komfortosabb objektívek

Az előbb említett kis méret hozadékai a kisebb objektívek. Sok esetben ezek jelentik a valódi méret előnyt, hiszen néhány MILC váz nem sokban marad el termetben, vagy tömegben egy kisebb DSLR-től.

A cserélhető objektíves rendszerkompaktok jóval rövidebb szenzor-objektív távolságot – vagy némelyek eleve kisebb szenzorméretet – használnak, mely apróbb lencséket és így kevesebb helyen elférő optikai rendszert jelent. Kézzelfogható előnye ezen optikáknak, hogy a kis méretükhöz ugyanolyan jó, vagy akár jobb fényerő társulhat, mint egy hasonló gyújtótávolságú SLR objektívhez. A DSLR-eknél elég ritkák, de a rendszerkompakt világban annál gyakoribbak a néhány centi vastag, úgynevezett pancake objektívek, melyek között már zoom optikát is találunk.

dslr-milc2

A MILC optikák másik előnye, hogy már a digitális kor szülöttei, így egy tökéletesen integrált, szoftveresen is alakítható rendszer elemei. Ez a tulajdonság ugyan a viszonylag új FourThirds DSLR rendszerre is igaz, de az abból megszületett Micro FourThirds is örökölte az adott objektívhez szabható feldolgozó szoftverek, firmware-ek telepítésének, és a váz+optika jobb kommunikációjának lehetőségét. Nem ritka, hogy a gyártók mechanikus megoldások (pl. fókusz állítás, vagy zoom) helyett elektronikus vezérlésű optikákat használnak, mely finomabb állítást tesz lehetővé.

A MILC gépek megjelenése óta számos egyedi objektív kezelőszerv látott napvilágot a fenti előnynek köszönhetően, mint például a tológombos zoomállítás (PZ, PD-Zoom), vagy a gombbal (i-Fn) átkapcsolható funkciógyűrű.

3. Halk, vagy hangtalan működés

A tükörreflexes gépek egyik sokat hangoztatott hátránya a mechanikus alkatrészekből adódó zajosságuk. A gyártók többféle megoldással, így például külön kapható hangfogó huzatokkal, tompítással, vagy szakaszos expozíció indítási lehetőséggel (Quiet módok) igyekeznek csökkenteni a jellegzetes tükörcsattanást, a MILC gépek megjelenése viszont valódi megoldást jelenthet erre a problémára, hiszen egyikben sincs tükör, így ezt a zajforrást ki is zárhatjuk.

dslr-milc3

A rendszerkompaktok jó része azért tartalmaz mechanikus zárszerkezetet, melynek működését kattanó hang kíséri, de ennek erőssége többnyire jóval visszafogottabb. Több MILC modellnél, például a Nikon 1 gépeknél, vagy néhány újabb Panasonic típusnál, elektronikus zárat is aktiválhatunk, mely csökkentheti a zárkésleltetési időt, rövidebb vakuszinkron időket is lehetővé tehet, és persze akár teljesen hangtalan expozícióra is lehetőséget nyújt.

4. Élőképnél és videónál is hatásos AF, rugalmasabb fókuszbeállítások

A kontraszt érzékelésen alapuló élességállítás, már ezernyi cikkben kapott hideget és meleget, de tény, hogy számos hátránya mellett pont a MILC gépek területe az, ahol erényeit is csillogtathatja.

Az utóbbi években már a DSLR-eket is felszerelték vele, de ezekben a gépekben pont ott véreznek el – nevezetesen az élőképes és videó módokban – ahol szükség lenne rájuk, és a legfőbb hátráltató tényező pont a tükrös kialakítás.

dslr-milc4

A MILC fényképezőgépeket eleinte a kontraszt alapú autofókuszhoz szabták, de ma már inkább a hibrid megoldásokat alkalmazzák, amelyben a DSLR-eknél is használt fázis-különbség érzékelést párosítják a precízségéről híres kontraszt alapú autofókusszal. Előnyük, hogy nagyon könnyen (manapság más az érintőképernyős technológiát is kihasználva) sok fókuszpont közül választhatunk, akár a teljes képmező bármelyik pontján, így az élesség helyének meghatározása sokkal pontosabb lehet, mint a legfeljebb néhány tucat pontot használó DSLR rendszereknél.

Határozott előnye ennek a megoldásnak, hogy akár sorozat, vagy videofelvétel közben is viszonylag gyors és folyamatosan működő, a teljes képmezőn használható témakövető élességállítást biztosíthat.

5. EVF kereső

Ahogy a fókusz, úgy a kereső tekintetében is számos érvet sorakoztathatunk fel az elektronikus kereső (EVF) ellen és mellett. Azt is hozzá kell tennünk, hogy nem minden MILC gép használja. A kisebb és olcsóbb modellekből általában kimaradt, vagy csak drága külső kiegészítőként csatlakoztatható.

Ellene általában a korai gépek esetében a kisebb felbontás, a képfrissítés/késleltetés és a pontos megjelenítés tökéletlensége és mindezekkel együtt az elektronikus keresőkép „ridegsége” a leggyakrabban elhangzó vád. Mindez részben igaz, de a MILC-ek kezdeti éveihez képest előrelépés mutatkozik e téren is. Ma már túlnyomó többségében LCD helyett OLED képernyőt kapunk keresőként, amelyek felbontása már az 5 millió képpontot is meghaladhatja, képminősége pedig szinte összehasonlíthatatlan a pár évvel ezelőtti keresőkével. A képfrissítés tekintetében is komoly előrelépések történtek, hiszen ma már nem ritka a 120 Hz-es megjelenítés. A késleltetés csökkentésére pedig az egyre gyorsabb képfeldolgozó processzorok adnak gyógyírt.

dslr-milc5

Az elektronikus keresők egyértelmű előnye pont az elektronikus kijelzésben rejlik. Gyakorlatilag ugyanazt láthatjuk a keresőképen, mint ami a végső képre kerül majd, beleértve az expozíció kompenzációt, de a képeffektusok hatását is. Egy elektronikus keresőbe nézve soha nem fog elvakítani a Nap, ha egy szép ellenfényes portrét készítünk, ugyanakkor az sem jelent problémát, hogy szikrázó napsütésben hogyan ellenőrizzük a fókusz helyességét. Egy EVF-nél nem kell árnyékot keresni, vagy takargatni a kijelzőt, hogy jól láthassunk mindent.
Az is vitathatatlan előny, hogy kézi élességállítás során a képmező bármely részét tökéletesre nagyíthatjuk, anélkül, hogy a gépet le kellene emelnünk a szemünk elől.

De nem csak a képtartalmat, hanem a felvételi adatokat tekintve is informatívabb az elektronikus kereső, melyen lényegében bármilyen képadat, vagy beállítás megjelenhet, például hisztogram, beállító skálák, segédrácsok, vagy a már említett kézi élességállítást segítő képnagyítás.

Plusz előnye ezen megoldásnak, hogy meglehetősen nagy keresőkép méret is elérhető, hiszen az optikai rendszer nem korlátoz oly mértékben, mint a DSLR-eknél (komoly nagyítású keresőhöz igen méretes pentaprizma kell). Ennek köszönhetően ma már a teljes kisfilmes szenzorméretű (fullframe) tükörreflexes gépek kereső képméreténél nagyobbat kínáló EVF-ek is piacra kerültek.

Mire és miért jó a MILC fényképezőgép?
Megismerném a rendszerkompaktok történelmét!
Miért érdemes kompakt gép helyett MILC-et vennem?
Megnézem a MILC gépek tesztjeit a Pixinfón
A MILC használók gépükről alkotott véleménye érdekel.